A kalandos hajnalnézés

A kalandos hajnalnézés.

Egy őszi hajnalon Viktória nagyot nyújtózkodott, hirtelen ötlettől vezérelve, kipattant az ágyból, és elhatározta, hogy elmegy a kanális partra, meglesni a felkelő nap első sugarait. Őszi szünet volt, Viktória még diáklány volt, és a szülői házban lakott . Húsz éves volt, amikor az ember harmatos, mint a rózsa és erős, minta bors.

Kipattan, felöltözködött. Kiment a biciklitárolóhoz, és mikor meglátta a bicikliket, inkább a bátyja biciklijét választotta. Az ugyanis egy drága bicikli volt. Habkönnyű vázzal, zselé üléssel, és szivacs fogantyúval. A drága biciklivel még nagyobb élmény volt egy kirándulás, minta az ő szerényebb biciklijével. Kitekert a kanális partra, ami csak 5 perc távolságra volt. Bement a térdig érő fűbe, és egy városi csatorna fedél mellé leterítette a kerékpárt. Majd lezárta. De jó, a nagy fűben legalább senki nem fogja felfedezni. Gondolta magában. S elindult a vízpart mellett. A parton, és az egyik part melletti ház baromfi udvarában, még csendes volt az élet. Az ott lakó kacsák álmosan szenderegtek. A tyúkok, még fent aludtak az udvari fák felső ágain. A kutya sem mocorgott, fejét lábaira téve, aludt. A kanális parton a fű és a már barnára hervadt vadvirágok vizesen gubbasztottak. A fák megadóan eresztették el rozsda barna leveleiket, a szél is még az apró házak tetején szundikált. Csak a csend üldögélt a fák ágain, és köpenyét a tájra borította. A nap, lassan kezdte feltornázni magát az égre. Viki gyönyörködött a tájban, beszívta a csípős, őszi levegőt, és figyelte a napfelkeltét. Boldog volt, és azt tervezte, hogy mi mindent fog csinálni az őszi szünetben. Majd kúszni-mászni fog a mogyoró bokor alatt és mogyorót szed. S nagy őszi sétákat tesz, és a bokáig érő avarban fog lépegetni. Ebben a jó hangulatban visszafordult. Elérte a csatorna fedelet. De, jaj, a csatorna fedél mellett, nem volt semmi!

-Uram Isten, ellopták a biciklimet! S még csak nem is az enyém volt! – kiáltott fel megrökönyödötten.

Nézte, nézte, de nem volt mit rajta nézni, mert csak az elhajlott fű feküdt a földön. Ekkor nagyon elszomorodott. De azt súgta neki a szíve, hogy nyugodjon meg, mert meg lesz a biciklije. De hogyan? Ez abban a pillanatban, elég hihetetlennek tűnt. Szomorúan, és elkedvetlenedve, hazafelé indult. Otthon elmondta, hogy mi történt.

-Na, majd én utánanézek! – szólt az apukája, bepattant a furgonba, és elhajtott.

Viktória pedig elment a rendőrségre, és beszámolt az eseményekről. A rendőr, elég értetlen volt, nehezen vette fel az adatait.

-S mit csinált ott hajnalban?- kérdezte a rendőr.

- Hajnalt néztem.

- Mit?- kérdezett vissza.

Ez ugyanis elég furcsa programnak tűnt a rendőr számára.

-S biztos, hogy lezárta a biciklijét? –kérdezte.

- Biztos. –válaszolta Viki.

A rendőr, hitte is meg nem is, de azért bepötyögtette a számítógépbe. Mikor végeztek Viki hazafelé indult. Már a házuk előtt volt, mikor csörgött a telefonja.

- Haló!

- Kislányom megvan a biciklid!

- Hogy hogy? Hol volt?

- Bejöttem ide a kanális melletti kocsmába kérdezősködni, és aki elvitte, megijedt. Azt gondolta, hogy, hű, ha a biciklit már itt a kocsmában is keresik, akkor ebből még valami nagy ügy kerekedhet. Berezelt, és inkább visszaadta. Azt mondta, hogy ő csak találta.

- De hát le volt zárva.

Az elkövető a kanális melletti, egyik kis ütött kopott házban lakott, mellette egy rendetlen udvarral.

Viktória nagyon megörült, és rögtön felhívta a rendőrséget.

- Megnézhetjük?- kérdezte a rendőr.

- Persze, jöjjenek nyugodtan.

A rendőrség hamar odaért és hármasban várakoztak a ház előtt. A bordó furgon hamar feltűnt az utca elején. Az apukája megérkezett, és kinyitotta az autó hátsó ajtaját. S ott volt a királykék színű bicikli.

- Látja? Ott van a kereken a bicikli zár!- szólt Viki büszkén.

- Igen, látom.

S a rendőr megbizonyosodott afelől, hogy valóban le volt zárva a kerékpár. Így Viki szíve mégis igazat súgott, mert meg lett a biciklije.

Attól fogva Viki, soha többet nem vette kölcsön a bátyja biciklijét, hanem beérte az ő egyszerűbb biciklijével, és ha kirándulni ment, mindig igyekezett valamihez hozzá zárni a kerékpárját.

Igaz történet alapján.