Az erdei és a mezei pacsirta.
Nyár volt. Az égen egy csepp felleg sem úszkát, a nap hétágra sütött.
A virágok a réten boldogan ontották magukból bódító illatukat. Milliónyi élet nyüzsgött köröttük: lepkék, katicák, méhek, dongók, darazsak, legyek, szúnyogok, szöcskék, hangyák és még sorolhatnám, mennyi, de mennyi csodás élőlény.
Az erdő dús volt, sűrű, buja, így az ott lakóknak kellemesebb, picit hűsebb volt a levegő, mint a tisztáson, a réten, a tűző napon.
Az erdei pacsirta a bokrosabb erdőben magokat, rovarokat keresgélt, amit jóízűen elfogyasztott, majd felszállt egy ágra és gyönyörűen trillázni kezdett. Meghallotta ezt a mezei pacsirta. Odarepült hozzá és azt mondta: - De szépen dalolsz! - köszönöm! – felelte amaz. Na megyek keresek magamnak hernyót és gilisztát, mert nagyon éhes vagyok! – Talált is jócskán. Jóízűen elfogyasztotta, majd az erdei pacsirta mellett ő is zengő hangon dalolni kezdett. - Pszt! Pszt! Ne énekelj, mert láttam a közelben egy kígyász sólymot és ha meghallja a hangod, elragad a karmával! - mondta az erdei pacsirta, mikor meghallotta a csodaszép trillát. - Ekkor ért oda a szarka, aki félvállról vetette oda: - A sólyom most lakott jól egy siklóval, már biztosan nem éhes! - énekelj csak nyugodtan! - mondta nevetve, majd elrepült.
Így történt. Aki nem hiszi, járjon utána!
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Gani Zsuzsa hobbi meseíró, történetíró, versíró
Verseim, meséim, történeteim legtöbbje állatmese, melyek főként a természetben játszódnak. Írásaimmal a személyiségfejlesztés, a szórakoztatás és az örömszerzés is célom. Ha mosolyt varázsolok a gyermekek orcájára, és ha a szívét, lelkét megérintettem, már megérte írnom. Szívesen írok bármilyen témában mesét, történetet, amely ezt a korosztályt érinti (főként óvodás, kisiskolás).
Halakban gazdag tóban kereste a finomabbnál finomabb falatokat a falánk kárókatona. A nyaka vékony, hosszú, a feje kicsi, a csőre kampós, az arca egyik fele pedig csupasz volt. Fényes feketészöld s...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, talán még én sem tudom, hogy hol, de volt valahol itt, ezen a világon egy borbély, akinek Kenéz volt a neve. Alig tudta megkeresni a mindennapi kenyeret a családjának. V...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kedves, aranyos, kicsit eleven, cserfes, de nagyon okos nagycsoportos kislány. Épp akkor zsendült a tavasz, virágok bontották ki egymás után szirmaikat....
Elolvasom
A tisztás népe ünnepségre készülődött. - Úgy várom már a Búcsút és a Körmenetet!- jelentette ki a nyuszi. –Még sohase láttam ilyet! - Ó, az nagyon szép és hangulatos! – felelte az épp akkor érkező ...
Elolvasom
Tóth Lászlóné Rita
2024-04-18 10:30
Kedves Zsuzsa! Szerethető, szép természeti képet hoztál. A kis pacsirta hangja bizony nagyon is hiányozna az erdőből. Szeretettel: Rita
Gani Zsuzsa
2024-04-18 20:32
Kedves Rita! Nagyon örülök látogatásodnak és kedves szavaidnak. Bizony hiányozna a kis pacsirta gyönyörű dala. Szeretettel: Zsuzsa