Foltos és az elveszett uzsonnás doboz.
Foltos vidáman szaladt be az iskola kapuján. Az udvar hatalmas volt, tele lombos fákkal, színes virágokkal és zöldellő bokrokkal. A levegő tele volt a virágok édes illatával, és a napsugarak vidáman játszottak a fák árnyékában.
A kisállatok játszottak, beszélgettek, ismerkedtek egymással. Foltos éppen körülnézett, amikor egy róka lány, Ria, kétségbeesetten szaladt a többiekhez:
– Gyerekek! Baj van! – kiáltotta.
– Mi történt? – kérdezte a tacskó.
– Elveszett az uzsonnás dobozom! Pedig tele volt finomságokkal… keresetem, de biztosan nem fogom megtalálni! – kesergett Ria.
Foltos azonnal felélénkült.
– Ne aggódj! Segítünk megkeresni!
Ugri, a mókus rögtön felmászott a legmagasabb fára, hogy fentről szétnézzen, míg Béla, a mackó alaposan átvizsgálta a bokrokat. Foltos szimatolni kezdett a füves területen, míg Ria az asztalok és padok alatt keresgélt.
Ekkor Foltos orra valami különös illatot érzett. Egy színes virágágyás mellett, az egyik bokor alján halványan látszott egy kis doboz.
– Megvan! – kiáltotta Foltos, és boldogan húzta elő Ria elveszett uzsonnáját.
Ria ujjongva kapta fel a dobozt.
– Köszönöm, Foltos! Nélküled biztosan nem találtam volna meg!
A kisállatok örömmel gyűltek össze a padoknál, és együtt elfogyasztották az uzsonnájukat, miközben vidáman meséltek egymásnak történeteket.
Foltos rájött, hogy a figyelmesség és segítőkészség mindig jó barátokat hoz az életébe.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Cserépfaluban lakunk mi, A Bükki Park szélén, Egyszer csak becsengetett Az RTLKlub, épp déltájékén. Kérdezték a TÉVÉSEK hogy láttuk-e A barna medvét itt? Mi csak nevettünk rajta, És ebédeltünk egy ...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, az Üveghegyen innen, a Zölderdő közepén élt egy kedves, kisnyuszi, akit Rolinak hívtak. Apukájával akit Rolandnak hívtak és anyukájával Eszterr...
Elolvasom
Egy ponty álmosan lapult a nád tövén Mikor Jani megjelent a tó fövenyén. Szerelte csaliját jó sokáig, S belegázolt a vízbe bokáig dobta a szereléket bátran, ami, landolt is a zöld nádban… Nagyot lo...
Elolvasom
A nap első sugarai épphogy átbújtak a fák lombjain, amikor Foltos, a tarka tacskó izgatottan pattant ki az ágyából. Ma volt élete első napja az iskolában! Az iskolás táskáját már este összekészítet...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Székely Gyula amatőr író
Székely Gyula vagyok, tanárként dolgozom egy debreceni általános iskolában. Életem során sok tapasztalatot szereztem, ezek motiválnak ha verset, vagy éppen mesét írok, vagy mesélek. A sport az egyik olyan tevékenység, ami fontos számomra.E mellett a gyerekek szeretete és tudásuk gyarapítása is maghatározza mindennapjaimat. Mindig is szerettem az állatokat és amióta egy kis tacskó is a társam, ez az érzés...