Sylvia Benczik vagyok, meseíró. Máig emlékszem arra a napra, 16 éves voltam akkor, amikor bátorságot merítve előző írásaimból, elkezdtem írni az első regényemet. Kavargó gondolataim kitörni készültek szűkre szabott külső világomból, és szépen, lassan összefüggő történetté formálódtak. Érdekes és izgalmas érzés volt alkotni, az alkotás öröme azóta is, sok-sok éve velem van, hozzám tartozik... Költözéseim ...
Vélemények a meséről
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól! A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Súg, zúg kint a szél, sustorog a falevél. Hajladoz az ágacska, szellő fúj a városba. Szél, szellő fújdogál, a hajammal játszigál. Fúj, fúj, nagyon fúj, dúdolgat, majd elvonul.
Indulok az óvodába, alvókám is elkísér. Megpillantom az udvarát, olyan, mint egy játszótér. Napocska lesz az én jelem, sok mesét meghallgatok. Vár reám a sok-sok játék, hinta, baba, vonatok. Anya, ...
Lesz nekem egy szép autóm, hogyha én majd nagy leszek. Dudálok és integetek, irigy lesz rám sok gyerek. Lesz majd neki négy kereke, bőrülés meg hasonlók. Tekergetem a kormányát, az ülései csuda jók...
Két kis cica fent a dombon nagy vidáman szaladgál. Mancsaikkal elkapkodják a hópehelyt, ha arra száll. Cicák lába, cicák háta, csupa-csupa fehér hó. Domboldalról-domboldalra siklik velük a szánkó. ...
Ezt a mesét írta: Sylvia Benczik meseíró
Sylvia Benczik vagyok, meseíró. Máig emlékszem arra a napra, 16 éves voltam akkor, amikor bátorságot merítve előző írásaimból, elkezdtem írni az első regényemet. Kavargó gondolataim kitörni készültek szűkre szabott külső világomból, és szépen, lassan összefüggő történetté formálódtak. Érdekes és izgalmas érzés volt alkotni, az alkotás öröme azóta is, sok-sok éve velem van, hozzám tartozik... Költözéseim ...