Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy...
Vélemények a meséről
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól! A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Akkor történt, amikor az időnek még nem volt sem kezdete, sem vége, az éjszaka fekete volt, a nappal meg hófehér. Élt valahol, az égbolton, a Világmindenség legtávolabbi sarkában egy picinyke, ragy...
Gyönyörű tavaszi reggel volt. Az egér nagy vidáman ugrándozott, futkosott és bukfencezett a szen’mártoni kerekerdő tisztásán, s egyszerre csak egy sírdogáló hangra lett figyelmes. Kíváncsian nézett...
Élt valahol, a telekparti tanyákon egy jóravaló, szorgalmas ember. Volt annak egy szép, fiatal, de igencsak lusta felesége. Ennek az asszonynak ilyen volt a szava járása: Bizony nem futok, ha sétál...
Fúj a szél, fúj a szél, tűnjön el a hideg tél, Napsugár, napsugár, nagyon várunk már! Fúj a szél, fúj a szél, Sándor, József útra kél, Téged is, Benedek, minden gyerek vár!
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy...