Barion Pixel

Nyolcvan év (írta T. Fiser lldikó)

  • 2025.
    jún.
  • 24

Nyolcan év? Hogy elszaladt! Ám szívünkben itt maradt, a sok emlék, a szép évek, lelkünkben tovább zenélnek. Dallamuk vidáman szárnyaló, időnként sz...

Kép forrása: create.vista.com (jogdíjmentes stock vektorok)

Nyolcan év? Hogy elszaladt!
Ám szívünkben itt maradt,
a sok emlék, a szép évek,
lelkünkben tovább zenélnek.

Dallamuk vidáman szárnyaló,
időnként szomorkás, halkuló,
ám a legszebb dallam maga,
a mindig szerető Nagymama.

Ki megnyugtat, ha bánat ér,
ki fáradtságot nem kímél,
ki biztonságot, támaszt nyújt,
ki értünk oly sokat izgult.

Bár az évek tovaszálltak,
unokák is párt találtak,
a kapcsolat nem fakult,
éppen csak átalakult.

Nem kell őket ölbe venni,
csak ölelni szorosan.
Nem kell már utánuk futni,
csak eléjük boldogan. 


T. Fiser Ildikó, egyszerűen csak szeretek írni

„Az ÉLET olyan, mint a gyurma. Egyszer megkapjuk ajándék gyanánt: tisztán, egyszerűen, örömmel. Később, ahogy bánunk vele, amivé formáljuk az évek során, s amiképp értékeljük a hozzá adott és kapott darabokat, az elvett és elveszett részeket, aszerint lehetünk boldog alkotók, kiknek keze nyomán mindig, minden a helyére kerül, s akiknek lelkében a gyurma mindig tiszta, egyszerű és örömmel formálható marad...

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások