Szentjánosbogár rajzás.
Nyár volt, az év legrövidebb éjszakája. Jani, a szentjánosbogár kicsinosította magát és bálba indult. Juli szintén a tükör előtt állva illegette-billegette magát.
- Vajon elég csinos vagyok? Tetszeni fogok Janinak? Hmm… szerintem igen.- mosolyodott el. Aztán ő is elindult.
Mentek, mendegéltek, egyik jobbról, a másik balról. Jókedvűen, dudorásztak az úton. Egyszer csak megelevenedett az erdő, hisz nagyon sokan voltak. Jani is odaért barátaihoz. Örömmel üdvözölték egymást. Mivel igen régen találkoztak utoljára, volt miről beszélgetni, hisz annyi minden történt azóta. Nagyon jó volt a hangulat.
Juli és a többi szentjánosbogár barátnő apró fénylő pontokkal jelezte ottlétét Janiék felé. Már nagyon várták őket. Ott álltak a földön, csábos pillantásokat vetve rájuk.
- Szervusz, Juli!
- Szervusz, Jani!- üdvözölték egymást. Így tett a többi is.
- Jössz táncolni?
- Igen, örömmel. Jani kézen fogta Julit és gyengéden odavezette a táncparkettre. Olyan
gondtalan, mámorban úszva táncoltak, hogy észre se vették és ott perdültek-fordultak, a levegőben. Fölöttük, fönt az égen, milliónyi apró csillag tündökölt. Széles mosollyal néztek le a földre. Nézték a táncoló párokat, azt, ahogy lent sok-sok szerelmes szentjánosbogár táncolt kedvesével. Gyönyörűen megvilágították aprócska lámpásukkal a természetet. Egész éjjel, sőt vagy tíz éjszakán keresztül folyt a mulatság.
Egyszer ti is megnézhetitek, a szentjánosbogár rajzást, higgyétek el, hogy csodálatos.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Rózsás Paca, a tenger mélyén élt. Igencsak különös kinézettel rendelkezett, mondhatni rettentő csúnya volt. Azt kérdezitek, hogy miért? Azért, mert olyan placcs volt a teste, akár a zselés kocsonyá...
Elolvasom
Tél apó meghozta ajándékát, a telet. Hó anyó havat hullajtott a földre. Gyönyörű lett a világ. Pihe- puha hótakaró ropogott a lábaim alatt. Térdig süppedtem bele az új Mikulástól kapott csizmácskám...
Elolvasom
Tacsi pacsi talált a földön egy zacsit. Kíváncsian közelebb merészkedett hozzá. A zacsi fel volt fújva és össze volt kötözve. - Lehet, hogy Marcsi veszítette el? Tegnap, mintha ő játszott volna vel...
Elolvasom
Tél volt. A mező csendes volt és nyugodt. Pihe- puha hó takarta a földet, fákat, bokrokat. Ahogy az erdőben kószáltam, éreztem, ahogy ropogott a hó a patáim alatt. Észrevettem, hogy a nyomaim is me...
Elolvasom
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Gani Zsuzsa hobbi meseíró, történetíró, versíró
Verseim, meséim, történeteim legtöbbje állatmese, melyek főként a természetben játszódnak. Írásaimmal a személyiségfejlesztés, a szórakoztatás és az örömszerzés is célom. Ha mosolyt varázsolok a gyermekek orcájára, és ha a szívét, lelkét megérintettem, már megérte írnom. Szívesen írok bármilyen témában mesét, történetet, amely ezt a korosztályt érinti (főként óvodás, kisiskolás).